Két ujabb tipp
4. A stressz a tanuló fő ellensége
Ez elvezet Krashen egyik leghíresebb meglátásához, pontosabban az érzelmi szűrökhöz. Ez azt jelenti, hogy az elsajátítás mértéke csökken, ha stressz alatt vagyunk. Szerencsére a legtöbb gyerek tulajdonképpen egy stressz-mentes nyelvtanulási környezetben van, otthon az édesanyjukkal és édesapjukkal együtt. De egy idegen nyelv tanulóinak az osztályterem stressz forrása lehet, nagyban meghatározva, hogyan fogadják és dolgozzák fel az információt.
Ezzel ellentétben egy házibuli sok idegen nyelvű vendéggel egy nagyszerű hely a nyelvek gyakorlására, mivel mindenki laza, jól érzi magát. Egy ilyen környezet a tanulónak elég érthető információt szolgáltat, viszont (remélhetőleg) nem szül feszült helyzeteket. A tanulság ebben az esetben a tanároknak az, hogy egy hasonló környezetet hozhatnak létre az által, hogy a tanulást egyfajta házibulivá alakítják, ahol az emberek jól érzik magukat, és nyugodtak.
5. Az ”ellenőrzés” elmélete
Krashen szerint a tudatos nyelvtanulás nem lehet a spontán beszéd forrása, csupán lehetőség az ellenőrzésre, hogy milyen szinten van a tanuló a beszédben és az írásban. Más szóval, amikor a tanulók szabadon megfogalmaznak egy kijelentést az idegen nyelven, jó hogyha, csupán azért támaszkodhatnak az elsajátított nyelvi repertoárjukra, hogy ellenőrizzék, hogy nyelvtanilag helyes-e amit mondtak. Ez csökkenti a hibákat, mivel a tanuló tudatosan megtanult szabályokat alkalmazhat egy kijelentésre, mielőtt kimondaná vagy leírná, vagy éppen utólag javítja ki magát. Mivel sok ember nagyra értékeli a pontosságot, főleg hivatalos helyeken, az úgynevezett „ellenőrzésre” úgy kell tekinteni, mint ami segít, hogy nyelvtanilag helyesen beszéljünk.
Ezt úgy tudjuk alkalmazni, hogy rávesszük a tanulókat, hogy egy szöveg hallgatása vagy olvasása közben keressenek nyelvtani sajátosságokat, miközben irányítjuk őket. Például a tanulók meghallgatnák egy ma is élő híres személyiség önéletrajzát, miközben az írott anyagban alá kell húzniuk az összes befejezett jelen idejű igét. Majd egy rövid megbeszélés keretében beszélhetnének arról, hogy egy konkrét helyzetben miért ez az igeidő van használva. Majd néhány kérdés segítene a tanárnak megbizonyosodni,hogy a tanulók helyesen használják az idegen nyelvet. Ám Krashen világossá teszi, hogy a tanulás fő célja a lehető legtöbb érthető információ átadása a tanulóknak. A tanárok a hangsúlyt az értelmes kommunikációra kellene fektessék úgy, hogy bőséges írott és audió anyagot használnak az órákon.
Folytatjuk...