Bezárás× Telefon 0723-664485


Nézzük akkor a szakember ötleteit, javaslatait.
Ma az első hármat.

1. Akkor sajátítjuk el a nyelveket, amikor megértjük a beérkező üzeneteket
A tanulókat annak kell kitenni, amit Krashen „érthető üzenetnek” nevez, azaz – ami érdekes és könnyen érthető hallgatási és olvasási anyag. Krashen nézete szerint akkor sajátítunk el nyelveket, amikor megértjük a bejövő üzeneteket. Kiköti, hogy a hangsúly az értelmes eszmecserén kellene  legyen, és nem a formán. Például amikor a szülők a gyerekeikhez beszélnek, a hangsúly az értelmen van, mintsem a nyelvtan helyes használatán. Ha a gyerek azt mondja, „Apa hal víz!”, a szülő valószínűleg így válaszol, „Igen, igazad van, egy hal van a folyóban”, mintsem kijavítaná a gyereke nyelvtanát. Tehát a lényeg az, hogy ha elegendő mennyiségű érthető információval találkozik a tanuló, akkor elsajátítja az idegen nyelvet.

2. A megfelelő szint eltalálása szükségszerű
Krashen érvelt amellett is, hogy az átadott információ meg kell feleljen a tanuló szintjének, vagyis egy  kevéssel magasabb szint, mint a tanuló sajátja. Ezt az elméleti szintet „i + 1” -nek nevezi. Egy jó, példa erre a gyakorlatban, a könnyített olvasmányok. Ezek olyan könyvek, amelyeket a különböző szinten lévő idegennyelv tanulóknak készítettek, mint az A2, B1, C2, stb. a Közös Európai Referenciakereten belül (CEFR).

3. A csendes periódus
A gyerekek nem kezdenek azonnal az anyanyelvükön beszélni. Amíg kiejtik első szavaikat, tanulják a nyelvet, még akkor is, ha nem használják. A csodálatos első szavak és mondatok, amelyek hamar következnek, ennek az elsajátításnak az eredményei. A felnőtt tanulóknak is szükségük van erre a csendes periódusra, akár órákon tanulnak, akár az osztálytermen kívül. A tanároknak nem kellene félniük, amikor tanulóik nem vesznek részt eszmecserékben az osztályteremben – lehetséges, hogy egyszerűen csak sajátítják a nyelvet.Mi több, nyomást gyakorolni egy tanulóra, hogy megszólaljon, mielőtt még kész lenne rá, feszültté teszi a tanulót.