Találtam egy különösen érdekes és hasznos cikket, amit szeretnék megosztani veletek.
A cikkben öt nagyszerű javaslat van arra, hogy hogyan tudunk mi (legyünk szülők vagy tanárok) a legjobban hozzájárulni a gyerekeink képzéséhez és fejlődéséhez.
Remélem ti is annyira gondolat ébresztőnek találjátok a cikket mint én.
És akkor jöjjön a cikk, öt részletben az öt téma:
Hogyan tudják a szülők és a tanárok legjobban nevelni a kis gyerekeket?
Írta: Gillian Craig
‘'A gyerek legelső “leckéi” a csapatmunkáról, a barátok segítéséről és az osztozásról kellene szóljanak.’ © British Council
Milyen elveket tudnak a tanárok és szülők egyaránt beleépíteni gyerekek nevelésébe már nagyon fiatal kortól? Gillian Craig, aki a „Learning Time with Shaun and Timmy” írói csapatának tagja, elmagyarázza ezt.
Tanárokként és szülőkként bizonyos elveket követünk a szerepeinkben. Márpedig gyakran ezek az elvek egybevágnak, mindössze annyit kell tennünk, hogy felismerjük, és erősítsük ezeket a területeket.
Tegyél fel jó kérdéseket
Röviddel a tanévkezdés után, egyik nap, amikor a lányom kijött az osztályból, megkérdeztem tőle: „Mit csináltál ma az iskolában?”. „Tüsszentettem” - jött a válasz. Rájöttem, hogy ha valami hasznos információt akarok kihúzni belőle arról, hogy mit csinált aznap az iskolában, másképpen kell kérdezzek.
Habár a lányom mindössze kétéves (és tudom, hogy a nálam jóval tapasztaltabb szülők indulásból nem tettek volna fel ilyen kérdést), természetes ha a szülő a gyerekétől szeretné hallani, hogy mit csinált aznap, a napiban, vagy az iskolában. Azt szeretnénk hallani, hogy boldogok és nyugodtak, és hogy tanulnak. Jó stratégia rögtön iskola után, hazafele menet kérdezni, amíg a dolgok még frissek, és még iskolai hangulatban van a gyerek.
Hasonlóképpen, amikor a gyerek egy rajzot vagy más alkotást hoz haza, szintén rákérdezünk: „Ez mi (vagy ki)?”; „Milyen színeket használtál?”; „Meg tudod mutatni, hogy csináltad?”; „Élvezted az elkészítését?”; „Még milyen más dolgot szerettél ma elkészíteni?”; „Kivel játszottál?”; és így tovább.
A tanárok szintén szeretnék elérni, hogy a tanulókat taz iskola uán is foglalkoztassák a tanult dolgok, gondolkodjanak azokról, viszont ez, főleg a kis gyerekek esetében nem jön magától, ez egy tanult képesség. Jó ötlet, ha tartalékolunk egy pár percet az óra végén arra, hogy megkérdezzük a gyerekeket, mit élveztek a legjobban, vagy mit találtak a legérdekesebbnek, leghasznosabbnak a tanultakból. Ezek a kérdések akkor a leghatékonyabbak, ha a „Mit...” kérdést a „Miért?” kérdés követi. Nagyon kis gyerekek esetében az érzéseket bemutató képi segédeszközök – mókás, izgalmas, érdekes, könnyű, nehéz és unalmas – használata gyakran segíthet a válaszok tisztázásában. Kisgyerekek esetében, a kézműves alkotó tevékenységek, gyakorló könyvek használata szintén hasznos lehet, hogy reakciót váltsunk ki a gyerekekből. Az elmélkedés és elemzés később később ön-elemzéssé fejlődik, ha erősítik ezt a szokást, és ez felkészíti a gyereket arra, hogy meglássák, felismerjék az értéket azokban a tevékenységekben, amelyekkel foglalkozunk….
Folytatása következik….